Kereken 190 évvel a Kolozsvári Gondoskodó Társaság indulása után újraszervezzük a sikeres, 1948-ig Erdélyben több mint 1100 szövetkezetet összefogó exportképes, kulturálisan és társadalmilag elkötelezett szövetkezeti hálózatot.
Diákmunkát generáló start-up szövetkezetek szervezésével és képzési programjainkkal „három kézfogásra" hozzuk a felelős termelőt a tudatos vásárlóhoz, a portálunkon megrendelt termékkosarat „villától villáig” nyomonkövethető termékpályán, kerékpáron, nulla szénkibocsátással házhoz szállítunk „portától portáig”. „STUDCOOP. Közelebb hoz.”

A XIX. század elején megjelenő és a század végére egyetemessé váló szövetkezeti mozgalom 1895-től a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség ernyője alatt máig időtálló alapértékeket és alapelveket honosított meg világszerte. Ilyen érték a demokratikus vállalkozói forma (egy tag- egy szavazat), autonómia és függetlenség, a tagok aktív részvétele és arányos részesedése a jövedelmeből, a tagok és családjainak továbbképzése, a közösség iránti elköteleződés, a szövetkezetek közötti hálózati együttműködés, szolidaritás helyi, regionális, nemzetközi szinten.
Erdélyben az 1825-ben alapított Gondoskodó Társaság, a „Hangya” egész Erdélyre kiterjedő termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezeti hálózata, a tejszövetkezetekkel, gazdasági és hitelszövetkezetekkel együtt összesen 1100 szövetkezetet összefogó hálózata központjaival, az 1948 előtti gazdasági fejlődés és társadalomépítés erős bázisát jelentette. Közép-Európában a kommunista hatalomátvétel a negyvenes évek második felében felszámolta az önkéntes szövetkezeti gondolatot. A szocialista típusú, erőszakkal létrehozott szövetkezetek nem tekinthetők a 19. századtól kibontakozó mozgalom folytatóinak. Ezért a a rendszerváltás után a szövetkezetet, mint a szociális gazdálkodás alapvető formáját újra kellett gondolni. Mindeközben a 20. század második felében Nyugat-Európában a szövetkezetek az egyik legnagyobb foglalkoztatóvá növekedtek, aminek legismertebb példája a svájci MIGROS és a COOP, 80 ezer és 60 ezer alkalmazottal. A 80 ezer foglalkoztatottal rendelkező baszkföldi MONDRAGON szövetkezeti klaszter pedig társadalmi-kulturális szerepvállalásában is modellértékű. Saját oktatási, biztosítási és hitelrendszerének köszönhetően a diktatúrával szemben is alternatívát kínált.
A gazdasági elemzések tanúsága szerint a szövetkezetek helyi beágyazottságuk révén a gazdasági-pénzügyi válságok idején is életképesebbnek és stabilabbnak bizonyulnak más vállalkozói formákkal szemben.
Az iskola- és diákszövetkezetek több mint 100 éves történelemmel és sikerekkel rendelkeznek világszerte. Magyarországon a diákmunka túlnyomó részét az egyetemi és iskolavárosokban működő iskolaszövetkezetek közvetítik. Romániában 1948 előtt az egyetemeken és iskolákban, az erdélyi magyarság körében pedig valamennyi középiskolában és több száz elemi iskolában, illetve az összes felsőoktatási (egyházi) főiskolán és gazdasági iskolában működött. Az iskolásoknak, tanároknak, egyetemistáknak és ifjúságnak nemcsak anyagi előnyöket, hanem kulturális-szociális javakat is nyújtottak. A témáról bővebben:
1. Szövetkezetek Erdélyben és Európában, RMKT, 2007. Szerk. Hunyadi Attila. Letölthető ITT -
2. Hunyadi Attila: Az „etikus társadalmi szerződés" Baszkföldön: a Mondragon- szövetkezeti csoport. In: Regio. 2003. nr. 3. pp. 37-67. Letölthető ITT -
3. Gazdálkodás 2013/3, szövetkezeti tematikus száma, MTA Agrárkutató Intézet. Részben letölthető ITT -
4. A nagy számú magyarországi iskolaszövetkezetek címtára itt található: http://www.iskolaszovetkezetek.hu/index.php/orszagos-diakszoevetkezet-lista.html . Kerekes Jenõ : Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben [pdf, 167.9k]